Díli, 16 jullu 2026 – Tribunál Rekursu rejeita ona petisaun ne’ebé hato’o hosi Provedór Direitus Umanu no Justisa (PDHJ) hodi husu deklarasaun omisaun lejizlativa inkonstitusionál kona-ba auzénsia hosi Lei Justisa Juvenil ne’ebé abranjente iha Timor-Leste. Maski Tribunál la afavor ba rekursu konstitusionál husi PDHJ, nia rekoñese nesesidade urjente ba enkuadramentu legál dedikadu ida atu regula sistema justisa juvenil no hametin protesaun ba direitu labarik sira-nian.
Sentensa ne’e fó sai hosi Tribunál Rekursu, ne’ebé tuur hanesan Tribunál Konstitusionál, iha 9 jullu 2026, tuir Acórdão No. 08/Const/2025/TR hosi painél ida ne’ebé kompostu hosi Juiz sira: Maria Natercia Gusmão, Deolindo dos Santos, Jacinta Correia da Costa and Duarte Tilman Soares
Provedór nia petisaun ne’e hato’o iha ezersísiu mandatu konstitusionál tuir Artigu 150 no 151 Konstituisaun Repúblika Demokrátika Timor-Leste nian, ne’ebé fó kbiit ba Provedór atu husu ba Tribunál Rekursu atu halo revizaun ba konstitusionalidade norma legál sira, inklui omisaun lejizlativa sira ne’ebé bele estraga protesaun direitu fundamentál sira.
Petisaun ne’e hatama nu’udar resposta ba auzénsia kontinua hosi Lei Justisa Juvenil ida ne’ebé kompriensivu iha Timor-Leste, asuntu ida ne’ebé sai relevante liután ho kazu sira foin lalais ne’e mosu ne’ebé envolve menór sira ne’ebé iha konflitu ho lei. Provedór argumenta katak omisaun lejislativa ne’e difikulta estabelesimentu sistema justisa juvenil espesializada ida ne’ebé iha kapasidade atu garante katak labarik sira hetan tratamentu tuir padraun internasionál direitus umanus nian enkuantu salvaguarda mós direitu no interese vítima sira no komunidade luan liu.
Iha nia desizaun, Tribunál konklui katak maski Timor-Leste seidauk estabelese enkuadramentu justisa juvenil autónomu no sistemátiku, situasaun jurídika atuál la hanesan ho omisaun inkonstitusionál tuir Artigu 151 Konstituisaun nian. Tribunál fó razaun katak labarik sira ne’ebé iha konflitu ho lei kontinua hetan protesaun legál ida liuhosi provizaun konstitusionál sira ne’ebé eziste no lejislasaun sira seluk, no tanba ne’e la prienxe limite konstitusionál ne’ebé presiza atu deklara omisaun.
Enkuantu dezisté petisaun, Tribunál rekoñese espresamente substánsia hosi preokupasaun Provedór nian. Akordaun ne’e rekoñese katak Timor-Leste seidauk iha sistema justisa juvenil ne’ebé koerente, abranjente no espesializadu no deskreve lakuna lejizlativa ne’e nu’udar defisiénsia ne’ebé signifikativu. Tribunál subliña liután katak adosaun Lei Justisa Juvenil dedikadu ida maka nesesáriu atu asegura protesaun maka’as liután ba direitu labarik sira-nian no enkoraja autoridade kompetente sira atu kontinua ho ninia promulgasaun lalais liután.
Provedór subliña katak proposta lejislasaun ne’e la’ós atu proteje menór sira hosi responsabilizasaun ba ofensa kriminál sira. Duké, nia buka atu estabelese sistema justisa ida ne’ebé ekilibradu no espesializadu ne’ebé proteje labarik sira nia interese di’ak liu enkuantu garante responsabilizasaun, reabilitasaun, reintegrasaun, no prosesu ne’ebé loos. Iha tempu hanesan, lei sei hametin serteza legál no fornese protesaun no justisa boot liu ba vítima sira hosi krime sira ne’ebé komete hosi menór sira liuhosi prosedimentu sira ne’ebé klaru no resposta judisiál sira ne’ebé apropriadu.
Maski Tribunál rekuza atu deklara auzénsia Lei Justisa Juvenil nu’udar omisaun inkonstitusionál, akórdaun ne’e reprezenta rekoñesimentu judisiál importante ida katak Timor-Leste ezije ho urjente enkuadramentu legál komprensivu ida ne’ebé regula justisa juvenil. Tribunál nia observasaun sira reforsa nesesidade ba reforma lejizlativa no fó impulsu liután ba Parlamentu Nasionál atu adota lei ida ne’ebé proteje labarik sira-nia direitu, salvaguarda vítima sira, no promove sistema justisa ida ne’ebé justu, efetivu no sensivel ba labarik ne’ebé konsistente ho Konstituisaun no Timor-Leste nia obrigasaun direitus umanus internasionál.
This post is also available in: English